Alapszabály 2. számú függeléke
1. A restaurátor-szakértői feladatokat ellátni csak az a személy jogosult, akinek
neve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által jóváhagyott, az időszakra
érvényes névjegyzékben szerepel.
2. Restaurátor-szakértő csak abban a szakágban látja el feladatát, amelyre
jogosítványa szól vagy illetékessége bizonyított.
3. A restaurátor-szakértő elsődleges feladata, hogy gyakorlati, tudományos és
kulturális szinten támogassa és fejlessze a restaurátor tevékenységet, különösen
az építészeti örökség és ingó kulturális javak megóvása és hiteles helyreállítása
tárgyában.
4. A restaurátor-szakértő illetékessége kiterjed a következőkre:
• Konzerválási – restaurálási terveket szakvéleményez. Felkérés esetén a
restaurátorművészeti alkotás technikai – tudományos – művészeti tartalmát,
felhasználásra alkalmasságát és szerzői díj mértékét véleményezi.
• Tanácsot ad és tudományos – művészeti – technikai segítséget nyújt a
kulturális javak konzerválásához, restaurálásához, és meghatározza, hogy
milyen feltételek meg léte esetén folytatható restaurátori tevékenység.
• Szakértői véleményt, beszámolót és jelentést készít a kulturális javak
állapotáról, védelméről, elkerülve bármiféle piaci értékítéletet.
• Terjeszti a vizsgálatok, kezelések, kutatások során nyert ismereteket a
szakmai színvonal megtartása és emelése érdekében.
• Segíti a tulajdonost, hatóságokat és a szakmát a kulturális javak megismerésében,
esztétikai, koncepcionális és ? zikai jellegzetessége tekintetében, amelyek
félre értések és szükségtelen pereskedések elkerülését szolgálhatják.
• Ellátja a tulajdonost információval a kulturális javak folyamatos használatával,
gondozásával kapcsolatban, megfelelő környezeti feltételeket ajánl a
raktározáshoz, kiállításhoz, csomagoláshoz és szállításhoz. 5. A restaurátor-szakértő kizárólag írásos meghívón vagy felkérésen szerepelt
témában látja el feladatát. A felkéréssel egy időben megfelelő adatszolgáltatást
kell biztosítani számára, megjelölve a különleges feladatokat és szakmai
speci? kumokat is. Bírálatra felkérést általában legalább 7 nappal előbb kell a
szak értőnek megküldeni.
6. Amennyiben adatszolgáltatások hiányosak vagy egyéb szakmai okok a felelős
vélemény alakítás meghozatalát akadályozzák, a szakértő jogosult azt elhalasztani,
míg megfelelő feltételek létre nem jönnek. Ezt a döntés indokaival írásban
rögzíteni kell. Az ebből eredő kár a mulasztást elkövetőre hárul.
7. A konzultációra, bírálatra való meghívás kézhezvétele után a szakértő visszaigazolja
részvételi szándékát és megállapodik a szakértői vélemény elkészítésének
feltételeiről, szakmai tartalmáról és a szakértői díj mértékéről. Amennyiben
akadályoztatva van, a zsűri szervezőjét megfelelő formában és időben
értesíteni köteles.
8. Ha a szakértőnek felróható mulasztás miatt a felelős döntéshozatalt el kell
halasztani az ebből eredő erkölcsi, esetleg anyagi kár a szakértőre hárul, akit
a mulasztás terhel.
9. A restaurátor-szakértő semmilyen indokkal nem működhet közre a helyszínen
zsűri elé bocsátott ad hoc témák bírálatában, kivéve azon eseteket, mikor
a kulturális örökség veszé lyez tetettségnek van kitéve. Ez esetekben joga és
kötelessége biztonsági intéz kedéseket hozni.
10. Restaurátorművészeti alkotás bírálatában legalább 2, érdektelen és elfogulatlan
szakértőnek kell részt vennie. Szükséges, hogy az általános ismeretekkel
rendelkező restaurátor-szakértők egyike a munka szempontjából nélkülözhetetlen
speciális szakismeretekkel rendelkezzék.
11. A restaurátor-szakértő a feladatát a konzerválás-restaurálás teljes folyamatában
látja el, a munka kezdésétől a kész restaurált mű átvételéig – együttműködve
a kezelést végző restaurátorral és azokkal a szakemberekkel –, akik szintén
közreműködnek a restaurálás megvalósításában. E közreműködés különösen
fontos a szerződéskötést megelőzően, ajánlatos a vizsgálatok elvégzése
és kiértékelése során, a javasolt restaurálási terv megbeszélésekor vagy
tervmódosítás esetén.
12. A restaurátor-szakértő meg kell győződjön arról, hogy a tervezett konzerválásrestaurálás
feltételei (személyi, műszaki, tudományos, gazdasági, munkavédelmi
tényezők) biztosítottak, hogy az alkalmazásra kerülő eljárások, anyagok nem
hatnak-e kedvezőtlenül a műre, a mű jövőbeni vizsgálatára, kutatására, további
kezelésére és felhasználására.
13. Összeférhetetlen a restaurátor-szakértő tevékenysége, ha a kezelést végző
restaurátorral, a tulajdonossal, a bírálati fórum vezetőjével rokoni, anyagi, üzleti
kapcsolatban áll, ahol munkája bármely módon ugyancsak szerepel, továbbá ha
a szakvéleményt igénylővel, vagy a bírálati fórummal munkaviszonyban, más
szerződéses kapcsolatban van.
14. Azon esetekben, amikor a szakértői munka tárgya több szakághoz tartozó
anyagból áll, az egyes területek szakértői megfelelő szakágaik képviseletében
konzultációt tartanak.
15. A restaurátor-szakértő véleményét bírálati fórum előtt kifejti és írásba foglalja.
A konzultációban részt vevő szakértők testületi véleményüket jegyzőkönyvben
rögzítik, amellyel a megfelelő döntést teszik lehetővé. A jegyzőkönyvet a
bírálatra jogosult szakértők olvasható aláírásukkal hitelesítik. Ha bármely
szakértő a többségi véleménnyel nem ért egyet, különvéleményét csatolni kell a
többségi véleményhez és azt is olvasható aláírással hitelesíteni szükséges.
16. A szakértői véleményt vagy jegyzőkönyvet a bírálat napján, de legkésőbb 7 napon
belül kell elkészíteni és átadni, amely a megfelelő döntéshozatalt, engedélyezési
eljárást, szakszerű és folyamatos munkát biztosítja. Tekintettel, hogy a restaurátorszakértői
munka során jelenlévő bizalmas adatok korlátozhatják a nyilvánosságra
hozatalt, azt csak a restaurálásban érdekelt felek kaphatják meg (bizalmas adat
lehet a tulajdonos és restaurátor közötti megegyezés vagy a jogrendszertől
függően egyszerűen a magánjog tiszteletben tartása). Különleges esetekben, ha
nyilvánosságra hozatal szükséges, annak módjáról és formájáról az illetékesek
egyetértésével a Szakértői Testület dönt.
17. Amennyiben szakmai vita van a tulajdonos, vagy a restaurálásban érdekelt
bármely fél között, a munka minőségét illetően három restaurátor-szakértő
véleménye a döntő: egyik szakértőt a megbízott restaurátor, másikat a megbízó
választja. A harmadikat az előző két szakértő kéri fel.
18. A szakértői munkában való részvétel beszámolási kötelezettséggel jár. A szakértőnek
a Szakértői Testülettel szemben folyamatos tájékoztatási kötelezettsége
van. Ez történhet írásban, szükség esetén szóban személyesen, de ebben az
esetben is dokumentálni kell.
19. A bírálati tevékenységben részt vevő restaurátor-szakértők a szakmai beszámolót
és értékelést tartanak évente. Ennek szakmai fórum jellegéről a Nem zeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a
Magyar Restaurátorok Egyesülete közösen gondoskodik
Szakértői tevékenység általános rendje |
