| |
2003. évi CXXIX törvény
a közbeszerzésről (Kivonat)
1. § (1) A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A törvény alkalmazási köre
2. § (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.
(2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
(3) E törvényt is alkalmazva kell eljárni meghatározott tervpályázati eljárások esetében.
(4) E törvényt önként alkalmazó szervezetre (személyre) a törvény minden rendelkezése vonatkozik.
A szabályozás jellege
3. § E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. [ ... ]
A Közbeszerzési törvény alkalmazása a restaurálásban
„Iránytű a jogi útvesztőkben”
„ ... A restaurátor a tárgy tulajdonosával, a megbízóval és a szakértőkkel dönt a teljes
restaurálásról, illetve annak mértékéről. A restaurálás mértékét korlátozhatják az anyagi források, de a kezelés szükségességét nem határozhatja meg a tárgy értéke, kvalitása, sem a kezelésre szánt díjazás. A restaurátor munkájának minősége nem lehet alku tárgya ...” (Etikai Kódex)
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről egyaránt kimondja, hogy a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. E törvények arról is rendelkeznek, hogy a kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. A társadalom joggal követel biztosítékokat arra, hogy az alkalmazott kezelések során megőrződjék az eredetiség, az érték, ezért elvárja, hogy
a kulturális javakat megfelelően képzett restaurátorokra bízzák.
A Magyar Restaurátorok Egyesületének Alapszabálya 1.5.10. pontja szerint a restaurátori kezelések összessége a restaurátor személyéhez köthető tevékenység. A szakmai követelmények teljesítése érdekében restaurátori kutatás során rögzített állapot-meghatározások és leletmentő kezelések együtt dokumentálásra kerülnek. E dokumentáció alapján van mód a korrekt művészeti szolgáltatás teljesítésére.
A 16/2001. (X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályai egyértelműen rendelkeznek arról, hogy a kutatási, illetve restaurálási-átalakítási engedélyezési eljárást – jogosultság igazolása mellett – névre szólóan kell lefolytatni. Ha a restaurátor személye a kutatást és tervezést végzőhöz képest változik, újabb engedélyezési eljárást kell lefolytatni, vagy a szerzői jog figyelembevételével és a felhasználási jog megszerzésével felhasználható a korábban elfogadott dokumentáció – amennyiben a (megbízott) felkért restaurátor jogosultsága bizonyított.
A restaurátor személyének kiválasztása általában a tulajdonos joga, mert a megbízás a szakmai szempontok mellett bizalmi viszonyt is feltételez. Egy restaurátor szakmagyakorlása során a műalkotás adataival, őrzésének körülményeivel, értékével, tulajdonosával kapcsolatban olyan információkhoz jut, illetve juthat, amely adatok olyan speciális bizalmi viszonyt testesítenek meg, amelyek közvetlen kihatással vannak az állampolgárok (tulajdonosok) személyi és vagyoni biztonságára. Ezért elsősorban a tulajdonosra kell bízni azt is, hogy egy-, vagy több restaurátorral kíván-e tárgyalni a művészeti szolgáltatás tárgyában. Ez utóbbi esetben egyértelműen tisztázandó, hogy az esélyegyenlőséget biztosító versenytörvény mely szakaszában történik a restaurátori tervek közül a legalkalmasabb ajánlat kiválasztása, illetve a Hivatal/ Múzeum részéről az engedélyezési eljárás lefolytatása.
A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 125, 147, 225 és 296 §-a sajátos szabályokat állapít meg arra az esetre, „ha a szerződést műszaki – technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni”.
Álláspontunk, hogy a restaurátori tevékenységnél a művészeti szempontok megléte a műalkotás műértékének helyreállításában, a kizárólagos jogok a Hivatal/Múzeum engedélyezési eljárásából, illetve Határozatából következik.
Javasoljuk tehát: ha az ajánlatkérő több ajánlattételből kíván választani és az eljárás lebonyolítására elegendő idő áll rendelkezésére ill. a mű állapota ezt megengedi, alkalmazza a Kbt. 44. cím 299. §-át. Amennyiben speciális követelmények miatt kizárólag egy csoport, vagy személy alkalmas elvégezni a feladatot, alkalmazza a Kbt. 43. cím 296. § b), vagy c) szabályait. |
Az alábbiakban idézzük a közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályait, melyeket restaurátori felkérés esetén (művészeti szolgáltatás) alkalmazni ajánlunk:
43. Cím/Negyedik rész
A nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések, egyszerű közbeszerzési eljárás
Általános rendelkezések
292. § (1) E rész szerint kell eljárni a 293. §-ban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérők), ha
a) megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait, és nem a IV. vagy a VI. fejezet szerint kell eljárni; [ ... ]
Kivételek
296. § E rész szerinti eljárást nem kell alkalmazni
a) a 29. § szerinti kivételek esetében azzal, hogy (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nem igényel előzetes döntéshozatalt;
b) ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
c) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt nem lehetséges az egyszerű eljárás lefolytatása; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából; [ ... ]
h) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói, vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv.
44. Cím
Az egyszerű közbeszerzési eljárás
299. § (1) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő
a) az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben (249. §) köteles közzétenni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy
b) legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az e rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor nem éri el a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy
c) az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben.
(2) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);
b) a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;
c) a szerződés meghatározását;
d) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;
e) a teljesítés helyét;
f) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;
g) az ajánlatok bírálati szempontját;
h) az alkalmassági követelményeket és a 69. § (2) bekezdésében foglaltakat;
i) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
j) az ajánlattételi határidőt;
k) az ajánlat benyújtásának címét;
l) az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);
m) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;
n) annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;
o) ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;
p) a szerződéskötés tervezett időpontját;
q) az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját.
(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáró okokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglalt kizáró okokat lehet előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell.
(4) Az ajánlattevő alkalmasságának meghatározására a 66. §, a 67. § és a 69. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat.
300. § (1) Ha a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérő újabb, a 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg. Ha az újabb ajánlattételi felhívás alapján ismételten nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat, illetőleg ajánlatok alapján bírálhat.
(2) Ha szolgáltatás megrendelésére tervpályázati eljárást követően kerül sor, és – a bírálóbizottság ajánlása alapján – a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, az ajánlatkérőnek a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) fel kell hívnia ajánlattételre. Ebben az esetben az (1) bekezdés nem alkalmazandó.
(3) Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzés megkezdésekor [ 298. § (2) bekezdése ] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetőleg
megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé az egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.
(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az írásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a szerződéskötés előtt az összes ajánlattevőnek megküldeni. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsa kérésére meg kell küldeni. Az összegezés a Közbeszerzési Értesítőben is közzétehető.
(5) Az egyszerű közbeszerzési eljárás – ha eredményes – a szerződéskötéssel zárul le.
(6) Az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. § (2)-(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének a)-b) pontja és (4)-(5) bekezdése, a 70. § (1) bekezdése, a 73. §, a 74. § (4) bekezdése, a 75. § (2) bekezdése, a 79. §, a 80. § (2), (4) bekezdése, a 81. § (1)-(3), (5) bekezdése, a 82. §, a 83-89. §, a 91-92. §, a 97. §, a 99. § (1), (3)-(4) bekezdése, valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a 249. § is megfelelően alkalmazandó. |
|
