| |
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (kivonat)
Értelmező rendelkezések
7. §
E törvény alkalmazásában:
4. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások.
5. Kulturális örökség: régészeti érdekű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek, ezek védőövezetei, a műemlékek, műemléki értékek és a műemléki területek, valamint a kulturális javak.
6. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.
7. Műemléki érték: minden olyan épített örökségi elem, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó területe, együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék; alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.
8. Műemléki helyreállítás: a napi jó karban tartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy nagyobb, illetőleg értékesebb részét érintő építészeti - s szükség esetén képző- és iparművészeti - restaurálás, helyreállítás.
Tehát a kulturális örökség körébe tartozó tárgyi emlékek megőrzésével és műértékének helyreállításával kapcsolatos tevékenység restaurálásnak minősül. A kulturális örökség restaurálása szempontjából nem az a mértékadó, hogy a megőrzésre és átörökítésre kijelölt kulturális javakat a KSH milyen besorolási rend szerint tartja nyilván, hanem a deklarált védelem. A 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. melléklete felsorolja az engedélyköteles kulturális javakat, megjelölve a kereskedelmi vámtarifa számát is (VTSZ). A felsorolásból egyértelműen megállapítható, hogy az engedélyköteles kulturális javak általában a XXI. áruosztály 97. árucsoportjába tartoznak, tehát a VTSZ 97.01-től VTSZ 97.06-ig azonosítják az ebbe az árucsoportba tartozó javakat, amely megegyezik az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 6. sz. mellékletében felsoroltakkal (Műalkotások, gyűjtemények, régiségek).
A vonatkozó besorolások szerint nem tartozik a restaurálási tevékenység fogalomkörébe a műemlék épületek (építészeti) helyreállítása (SzJ 45, áfa-kulcs: 25 %). Ha a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal restaurálásra jelölte ki a műemlék épületen, és a műemlék épületben található, az épület alkotórészeként, tartozékaként, berendezési tárgyaként nyilvántartott értékeket, (lásd VTSZ 97-01-től VTSZ 97.06-ig). Hivatkozva a 17/2001.(X.18.) rendelet mellékletében az engedélyköteles kulturális javak felsorolására, a szolgáltatás besorolása egyértelműen restaurálás (SZJ 92.31.22.0, áfa-kulcs 15 %, lásd az áfánál). Ebben az esetben is szellemi tevékenység elvégzésére irányuló szolgáltatási szerződést ajánlunk kötni, különös tekintettel arra, hogy szerződéskötés előtt műemléki engedély beszerzése kötelező.
63. §
(2) A Hivatal engedélye szükséges a következő, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységekhez:
d) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló munkákhoz;
g) műemlék vagy egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek más helyre szállításához, illetőleg szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítéséhez. |
|
