Kezdőoldal
Elérhetőség
Oldaltérkép
Szerkesztés
Jogszabályok Bejelentkezés
     
[Áttekintés]
Restaurálás a jogszabályokban
A restaurátori tevékenység KSH besorolásai
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
10/2006. (V.9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
Építésügyi hatósági eljárások
Örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárások
Egyéb örökségvédelmi eljárások
17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól
18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről
7/2002. (KK. 14.) NKÖM utasítás a költségvetési szerveknél szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő igénybevételéről
2003. évi CXXIX törvény a közbeszerzésről (kivonat)
162/2004. (V.21.) Korm. rendelet
az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól
(kivonat)

 Nyomtatható verzió

 

A restaurálás az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény tükrében

A restaurálási tevékenységhez kapcsolódó, a következő részben leírt jogszabályok által szabályozott esetekben ajánlott az előzetes és folyamatos szakvéleményezés, ugyanis az e nélkül végzett munkálatok esetében a restaurálás ténye, következésképpen az így végzett művészeti szolgáltatás a restaurátorművész (szerző) áfa alanyi adómentessége, ill. kedvezményes (15%-os) áfa-kulcsa, valamint a restaurátorművész (szerző) személyi jövedelemadó törvényben meghatározott kedvezménye és társadalombiztosítási törvénybeli pozíciója is vitatható.

Az áfa törvény 30.§ (2) bekezdése szerint az eredeti szerző természetes személy – így az önálló szellemi tevékenységet folytató restaurátor is – alanyi adómentes . H a jövedelme meghaladta az előírt értékhatárt, az áfa körbe bejelentkezni köteles. Ez utóbbi esetben, az áfa törvény 28.§ (2) bekezdése, ill. 1. számú mellékletének I. rész 2. szolgáltatások fejezet 94. pontja rendelkezése értelmében a restaurálás áfa kulcsa: 15%.

Tekintettel arra, hogy az áfa alanyi adómentesség kizárólag a természetes személy szerzőt illeti meg, ha gazdasági társaság: bt. vagy kft. vállal restaurálási tevékenységet, a társaság 15% áfa-kulcs alkalmazásával állíthatja ki számláját, vagy alanyi áfa adómentesként, ha erre jogosult és ezt választotta. (Ha a gazdasági társaság az általa vállalt feladatra továbbszerződik természetes személlyel, a természetes személy számlája a gazdasági társaság felé áfa tárgyi adómentes vagy 15% áfás lesz, a szerző jogállása szerint.)

Annak nincs jelentősége, hogy a restaurálandó tárgyi emlék, művészeti alkotás helyhez nem kötött vagy helyhez kötött, esetleg szerkezetileg is kapcsolódik a környezetéhez. Ezért az épületen végzett, de nem az épület restaurálását jelentő, hanem az épülethez tartozó, az épületen kijelölt tárgyi emlékre, művészeti alkotásra irányuló restaurátori tevékenység, ide értve az ezzel kapcsolatos tanácsadást is, az áfa törvény 30.§ (3) bekezdése szerint áfás restaurátorművész esetében 15% áfakulcs alá tartozik, ill. az áfa törvény szerint alanyi adómentes restaurátorművész esetében mentes az adótól . Másképp szólva: a bármilyen (műemlék vagy nem műemlék) épületen restaurálásra kijelölt tárgyi emlék vagy művészeti alkotás restaurálása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás nem azonos az épületrestaurálással, épület helyreállítással, és nem azonos a műemlékvédelmi szakértéssel.

Az áfa törvény ben található „műemlékvédelmi szakértés” (SZJ 74.14.23.9-ből) áfa tartalma 25% . Azt, hogy ez a tevékenység nem azonos a restaurálással, a hozzá nem értők sz ámára az eltérő SZJ szám jelzi.


Az áfa törvény 6. számú melléklete:
A műalkotások, gyűjtemények, régiségek fogalma

E törvény alkalmazásában

a) műalkotás: a művész által készített kép, kollázs és hasonló művészeti festmény, rajz, karc, plakett (ide nem értve az építészeti, mérnöki, ipari, kereskedelmi, topográfiai és más ehhez hasonló terveket és rajzokat), kézzel díszített iparcikkek, színházi díszletek, stúdióhátterek és ehhez hasonló festett vásznak, a művész által korlátozott példányszámban készített eredeti metszetek, nyomatok és litográfiák a megmunkált anyagok jellegétől függetlenül, ide nem értve a mechanikai, fotómechanikai eljárással történő sokszorosításukat, a művész által bármilyen anyagból készített szobor és emlékmű, a szobrok esetében ideértve a legfeljebb 8 példányban a művész vagy örököse, jogutódja által felügyelt módon készített öntvényeket is, a művész eredeti tervei alapján készített tapéták és fali textíliák, feltéve, hogy mindegyikből legfeljebb 8 másolat készül, a művész által készített és aláírt, egyedi kerámiák, a művész vagy a művészeti stúdió által kézzel készített és aláírt, legfeljebb 8 számozott példányban alkotott zománcozott, lakkozott edények, ide nem értve az aranyozott és ezüstözött, ékszer jellegű cikkeket, a művész által készített és (a művész által felügyelt módon) előhívott, aláírt, számozott és (valamennyi méretben és eljárással készült sokszorosítással együtt) legfeljebb 30 példányban sokszorosított fényképek,

b) gyűjtemény: postai, adó- és illetékbélyegek, bélyegsorozatok, emlékbélyegek, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e postai értékcikk funkciót ellátni, zoológiai, botanikai, ásványtani, anatómiai, történeti, régészeti, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemény, illetve azok darabjai,

c) régiség: minden olyan műalkotás vagy gyűjtemény, amely a felvásárlás, illetve az árve rés napján több, mint 100 éves.