Hírek 

A kulturális örökség védelméért tevékenykedő restaurátorok szakmai érdekképviselete nevében csak üdvözölni tudjuk a KÖH azon törekvését, hogy új stratégiával és egy egészséges jövőkép kialakításával igyekszik megújítani és integrált formában szolgálni az örökségvédelmet. A munkaanyagot nem kis nehézség árán többször áttanulmányoztuk és az alábbiakban próbáljuk összefoglalni nem udvariasan, inkább szigorúan észrevételeinket.

Gondolatok az örökségvédelemről

Messzemenően egyetértünk a KÖH azon észrevételeivel, hogy 2002-óta egy túl szabályozott ügyrend és egy egészségtelen visszarendeződés következtében
a műemlékvédelem hatékonysága nagyon meggyengült.
Az ezredfordulón történt kultúrpolitikai átalakulás Egyesületünk céljainak megvalósulását támogatta. Céljainkat nagymértékben elősegítette az újonnan alakult Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (továbbiakban NKÖM) örökségvédelmi politikája, melynek eredményeként 2001. június 19-én az Országgyűlés elfogadta a Kulturális örökség védelméről szóló törvényt, mely immár egységesen rendelkezik a kulturális örökség minden eleméről, a régészetről, a műemlékvédelemről és
a műtárgyvédelemről.
Sajnos meg kell állapítanunk, hogy az elindult szabályozások és racionális törekvések sorra elakadtak és a visszarendeződés felgyorsult. Megszűnt az NKÖM Műemléki Főosztálya, fontos rendelettervezetek azóta fiókba hevernek (pl. szakmagyakorlási rendelet), és velük együtt egy sor életbeléptetett rendelet is hatályát vesztette (pl. a kulturális szakértőket érintő 18/2000. (XII.18.) NKÖM rendelet. Egyre nagyobb szakadék keletkezett a műtárgy és műemlékvédelem érdekében személyesen közreműködő restaurátor szakemberek és a Hivatal között. A Hivatal és a tulajdonosok kapcsolata sem felhőtlen, őket egyszerűen ügyfélként tekintik, akik egyre kevesebb információhoz jutnak javaik értékmegőrzésével, restaurálásával, védelmével, sebezhetőségével kapcsolatban, így ma már nem beszélhetünk ügyfélbarát hivatalról. A vélt, vagy valós ellentét úgy módszertani, mint elméleti és gazdasági tekintetben kézzel fogható, annak ellenére, hogy a javak konzerválása, hiteles megőrzése, használata, megismertetése és társadalomhoz való közvetítése közös cél és közös feladat, közös felelősség kellene hogy legyen. Ezt nevezhetnénk tulajdonképpen műemlékvédelemnek, vagy műtárgyvédelemnek.
Az elbizonytalanodott helyzet dacára is tovább küzdünk egy hatékony, ésszerű, szakmai szabályokat előtérbe helyező integrált műtárgyvédelem érdekében, nem a Hivatal vagy bármely intézmény védelmében, hanem ismétlem, a kulturális örökség érdekében.

A kulturális javak fogalma és a konzerválás/restaurálás

A kulturális javak, melyeknek a társadalom különös művészi, történeti, esztétikai, tudományos vagy vallási értéket tulajdonít – alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit meg kell őrizni, és át kell örökíteni a következő generációnak. E tárgyak törvényes úton való védelmét a vonatkozó múzeumi, levéltári, illetve műemléki rendeletek szabályozzák, a védett javakon történő beavatkozás engedélyköteles. A nem védett javak esetében semmiféle korlátozás nincs.
A konzerválás/restaurálás szempontjából tehát nemcsak az a mértékadó, hogy a KSH a tárgyakat milyen besorolás szerint tartja nyílván, hanem a vonatkozó törvény általi deklarált védelem, amely a tulajdonost bizonyos értelemben korlátozza, más szempontból védi, ezért is fontos hangsúlyoznunk egy valóban ügyfélbarát hivatal szükségességét, amely jól átgondolt műemléki stratégiával belátható rövid időn belül megvalósítható. Ehhez csak szemléletváltás szükséges (felelősség, információ, közteher megosztása, felesleges adminisztráció kerülése és valóban tenniakarás, nem utolsó sorban a közreműködő szakemberek tudásának kölcsönös megbecsülése és elismerése). A múzeumi és védett kulturális javak örökségvédelmi – hatósági eljárásainál, a restaurátori munkára való felkérésnél és az engedélyezési eljárás lebonyolításánál komoly zavart okoz a valódi szakértői munka igénybevételének és a jogharmonizációnak hiánya. A gondot csak fokozza a közbeszerzési törvény műtárgyvédelem érdekeit és a tulajdonosi érdekeket egyaránt mellőző ügyrendje. Az említett két törvény, az örökségvédelmi és a közbeszerzési általában ellentmondásba keveredik, az ajánlatkérő kiszolgáltatott, míg az ajánlattevő vállalkozó bizonyítottan ellenérdekelt és a védett kulturális javakat a fejlődés gátjának kiáltja ki, ezt a törvényalkotók egyre több hányada el is hiszi. A hatóság tehetetlen, vagy a kisebb ellenállás felé gyakorolja a szigorát. Egyre gyakrabban egy jogász vagy könyvelő dönti el a kulturális javak fogalmát, azok restaurálásának besorolását, annak ellenére, hogy erről a vonatkozó örökségvédelmi törvény és a KSH egyértelműen rendelkezik: „valamennyi, HS-ben (Harmonised System) meghatározott életkorú, régiségnek minősülő művészeti alkotás műértékének helyreállítása, pl. festmények restaurálása. Ide tartozik valamennyi, szerzői jogvédelemben, copyrightban részesülő egyéni és más alkotótevékenység, előadás stb.”
A besorolást figyelembe véve a Kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. Törvény, és a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény egységes végrehajtási rendeletek alapján kéne kezelje a kulturális javak restaurálásának fogalmát és gyakorlatát, messzemenően érvényesítve a tulajdonosi jogokat.

• Ezekből a törvényekből és rendeletekből egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a védett kulturális javak megőrzése, eredeti anyagainak konzerválása és művészi értékének helyreállítása restaurátori módszerekkel, dokumentációs kötelezettséggel végezhető,
• szükségessé válik a védett kulturális javak fogalmának KSH-n belüli egyértelmű meghatározása, egységes statisztikai besorolása, függetlenül a javak őrzési helyére, műfajára, anyagára, értékére, mert az ajánlattételi dokumentációból, megbízási szerződésből is egyértelműen ki kell tűnjön, hogy a védett kulturális javak törvény által előírt konzerválása, műértékük helyreállítása és átörökítése felelősség teljes közfeladat,
• a tevékenységhez szakmagyakorlási jogosultság igazolása szükséges szakágak szerint.


Mit fogalmaz meg az örökségvédelmi stratégia?

Többször átolvastuk a kulturális örökségvédelmi stratégia munkatervet, aztán még egyszer és még egyszer és még akkor sem értettük, hogy miért az állam a hibás, hogy ilyen mélyre jutott az egykor irigyelt, példaértékű magyar műemlékvédelem. Miért az államot kell szapulni azért mert az általa létrehozott KÖH nem tud ötről hatra jutni? Hát nem Ő képviseli az államot? Úgy tudjuk, úgy tanultuk, hogy a Hivatal feladata a nyilvántartás, a védetté nyilvánítás, információkkal, tudományos ismeretekkel ellátni a tulajdonosokat, koordinálni a gyakorlati műemlékvédelmet, népszerűsíteni és hasznossá tenni a kulturális örökséget stb. Ami a műemlékek helyreállításának támogatását illeti, az egy jól működő, kölcsönös megbecsülésen alapuló csoportos feladat kell hogy legyen, ahol az állam, a civil szervezetek, a feladatot végrehajtó szakemberek, a tulajdonosok és a Hivatal köztisztviselői – mindenki a maga szakterületén és lehetősége arányában részese kell legyen a teljesítésnek. Példát lehet venni az NKA működéséről, ahol valóban a kultúra, a kulturális örökség összes eleme szerény, de annál fontosabb, átlátható, szakmailag korrekt módon és valóban ellenőrzött támogatással járul hozzá az integrált kulturális örökségvédelemhez (a Hivatal nemtetszését fejezi ki, hogy ö nem az osztogatásban, az ellenőrzésben, hanem az engedélyező eljárásokban kell kifejtse munkáját).
A mindennapi gyakorlatban arról győződtünk meg és ezt a munkaanyagból is kiolvastuk, hogy a Hivatal nem paradigmaváltásról, hanem hatalom átmentésről beszél, felelősséget és munkamegosztást lepasszolva minden, a szűkebb és tágabb szakterületet érintő döntéshozást maga akar meghozni, legyen az engedélyezési eljárás, védetté nyilvánítás, oktatás középszinttől az egyetemi oktatásig … na ez már sok!
Azt is kiolvastuk, hogy a magyar társadalmat, a műemlékek tulajdonosait a jövőben sem szándékoznak partnerként kezelni, ők csak „az ügyfelek”. Az operatív munkát végző tervezők, kutatók, restaurátorok, örökségvédelemmel kapcsolatos munkáinak fontosságát meg sem említi a stratégia.

Hogy van ez a fejlett demokráciában?

„Az objektumok, amelyeknek a társadalom különös művészi, történeti, dokumentatív, esztétikai, tudományos vagy vallási értéket tulajdonít - ezeket általánosan „kulturális tulajdonnak” nevezzük - alkotják az anyagi kulturális örökséget, amit át kell adnunk a következő generációnak. Mivel a kulturális örökséget a társadalom a konzervátorokra/restaurátorokra bízza, ők egyaránt felelősséggel tartoznak nem csak a kulturális vagyon, annak tulajdonosa vagy őrzője, hanem a szerző vagy alkotó, a nyilvánosság és az utókor felé is. Ezek a feltételek szolgálják az összes kulturális vagyon megőrzését, tekintet nélkül annak tulajdonosára, korára, teljességének állapotára, vagy értékére.” (E.C.C.O. szakmai irányelvek, brüsszeli közgyűlés 1993. június 11.)

Ami a hazai gyakorlatot illeti, a stratégiából nem olvastuk ki, hogy a hatályos örökségvédelmi törvény mellékleteiben szereplő végrehajtási utasítások mikor készülnek el? Egyelőre nem is csodálkozunk, hogy a magyar műemlékvédelem ilyen mélyre süllyedt, hiszen a szakterületek szempontjából a legfontosabb, a szakmagyakorlási rendelet sem 1997-ben, sem 2001-ben, sem 2005-ben nem jelent meg, illetve nem tették közzé! Ilyen esetben akkor hogyan lehet a törvényt betartani, betartatni?

Ami pedig a szakemberképzést illeti, ha jól tudjuk, az Egyetemek bölcsész karjain képezik a művészettörténészeket, műszaki egyetemen az építészeket és építőművészeket, az ELTE tanszékein a természettudományi szakembereket. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen kimondottan műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére oktatják a restaurátorművészeket szakágak szerint. A műemlék- és műtárgyvédelemben érdekelt egyes szakterületek szervezeteinek nyilvántartása szerint az itt kiképzett és diplomát szerzett szakemberek bőségesen el tudják látni az ország javainak fenntartását, csak mozgósítani és megbízni kell őket. A szakosodás, a továbbtanulás, a tudományos fokozatszerzés is biztosított. Azt tudjuk ajánlani, hogy a KÖH a jövőben konferenciákon terjessze a szakmai ismereteket és elvárásokat, és a szakemberek mindennapi tapasztalatait vegye át és használja azokat.

Elnézést kell kérjek, hogy szigorúan fogalmaztam, de úgy érzem az érthetőség kedvéért ez kötelességem volt. Nem törekszem, és nem törekedhettem teljességre, ezek a problémák és gondok Egyesületünk 20 éves küzdelme okán törtek fel a felszínre éppen most.

Mellékelten ezennel átnyújtom a 20 éves Egyesületünk munkáinak kivonatát, az eseménynaptárt. Különös figyelmükbe ajánlom az Európai Konzervátor/Restaurátor Szervezetek Szövetsége által készített ajánlást, melyet szintén csatoltam.
Lám, Európában ugyanúgy meg kell küzdjenek a kulturális örökség megóvásáért, mint nálunk, a problémák ugyanazok, de ők valahogy rövidebben, tömörebben és szigorúan a tárgynál maradva fogalmaznak és komolyan veszik embertársaikat.
Úgy gondolom példát vehetünk róluk, miközben értékes eredményeinket (mert azok is vannak bőven) kötelességünk megőrizni és azt másoknak is átadni.

Budapest, 2011. november 24.

dr. Szentkirályi Miklós

A Bundesdenkmalamt kollégái minden helyszínen szívélyesen fogadtak bennünket, nagy gyakorlattal és igen felkészülten vezettek körül minket, feltett kérdéseinkre őszintén válaszoltak.

A Bundesdenkmalamt évtizedek óta töretlenül működő, jelentős társadalmi presztízzsel bíró, technikailag jól felszerelt és anyagi lehetőségekkel is rendelkező országos intézmény, regionális kirendeltségekkel. Mindez lehetővé teszi számára, hogy szakértelmével és tekintélyével, valamint anyagilag is támogasson egy-egy műemlékvédelmi beruházást. Támogató hozzájárulása az anyagiakon túl jelentheti az előzetes kutatás és a szükséges vizsgálatok ingyenes elvégzését, valamint restaurátor-konzervátor szakemberek vagy kézműves mesterek ajánlását egy adott feladatra.

Szakmai irányelveik között első helyen áll, hogy a beavatkozás
a szükséges minimális legyen. Azt azonban mindig az érintett felekkel együtt, szempontjaik figyelembevételével határozzák meg, hogy ez mit jelent egy adott, konkrét esetben. Mindenki,
aki vezetett bennünket, hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartják az egymás megbecsülésén alapuló jó kapcsolatot
a hivatal és a tulajdonos, illetve restaurátor-konzervátor szakemberek és kézműves mesterek között. Meglepett, mennyire hajlékonyan állnak hozzá a szakmai kérdésekhez, éppen a közös döntés érdekében, mert ez azt igazolja, hogy több jó megoldás is létezhet egy adott problémára. Ezt a rugalmas szemléletet megnyugtatónak, és a magam számára is követendőnek tartom. A legfontosabb tehát, hogy minden helyzetet egyediként kezelve törekszenek egy optimális kompromisszumra azért, hogy minden fél magáénak érezhesse a közösen hozott döntést. Meggyőződésük szerint ez szolgálja legjobban a műemlékek, illetve műtárgyak ügyét nem csak az adott, konkrét esetben, hanem általános síkon, hosszútávon is. Mély benyomást tett rám ez a hozzáállás, és utunk legfontosabb tanulságának tartom, mert ez a szemlélet nem pénz kérdése, és mindig fejleszthető.

Mivel a Bundesdenkmalamt összetett feladatát és lehetőségeit magában foglaló egyetlen intézmény Magyarországon nincs, ezért nálunk eleve több intézmény és magánember összefogására van szükség a műemlékvédelmi problémák megoldására. Nálunk tehát különösen fontos az egymás véleményének tiszteletben tartása mellett hozott közös döntésre való törekvés.

Szabadúszó restaurátorként nagyon tanulságosnak és hasznosnak éreztem a tanulmányutunkat, ezért az oktatás
és a későbbi életpálya során is szerencsés lenne gyakrabban kijutni külföldre, hogy tapasztalatainkat a hazai gyakorlatban is alkalmazhassuk.

Hoós Mariann, szabadúszó restaurátor

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 142. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési ésegyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.

Az áfatörvény 142. § (3) bekezdésének a) illetve b) pontja szerint az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján a "fordított adózás" szabályait azon szolgáltatások esetében kell alkalmazni, melyek az ingatlan építési hatósági engedély-köteles átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési munkának minősülnek. A generálkivitelező által egyéb ként a "fordított adózás szerint adózó" épület felújítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, az alvállalkozók által nyújtott, önmagukban nem építési hatósági engedély-köteles szolgáltatásokra akkor alkalmazandók a 142. § (1) bekezdés b) pontjának szabályai, ha azok tartalmukban olyan építési-szerelési, illetve egyéb szerelési szolgáltatások, amelyek ingatlan átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányulnak.

Mindezeket figyelembe véve, álláspontunk szerint a restaurálási tevékenység, mint szolgáltatás nem tartozik az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja hatálya alá, így az általános szabályok szerint terheli adókötelezettség.

Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XLI7.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Budapest, 2011. június 22.

Dr. Varró György
főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság, Tájékoztatási Főosztály

Alapítványt hoztak létre a 2002-ben elhunyt Szakál Ernő Munkácsy-díjas és Műemlékvédelmi Európa-díjas szobrász, restaurátor hagyatékának megőrzésére, s a műemléki kőrestaurálás támogatására.

A hagyatékot a tervek szerint kiállításon mutatják be, gazdag anyaga hozzájárulhat a pályakezdő restaurátorok ismereteinek gyarapításához - mondta Dávid Ferenc művészettörténész, a Szakál Ernő Múzeum Alapítvány elnöke hétfőn az MTI-nek.

Szakál Ernő a középkori kőszerkezetek európai hírű ismerője, tudós restaurátora volt, aki a kőfaragó mesterség rég elfeledett szerkesztési módszereit élesztette újjá. Ennek révén ezernyi apró töredékből tudott megtervezni monumentális alkotásokat, köztük a visegrádi palota két Anjou kori és egy Mátyás kori kútját. Az ő nevéhez fűződik a budai Zsigmond kori szoborlelet restaurálása is - hangsúlyozta az alapítvány elnöke.

Szakál Ernő 1913-ban Sopronban született, szülővárosában sajátította el a kőfaragó mesterséget. Onnan került az Iparművészeti Iskolába, - a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elődjébe - majd a Képzőművészeti Főiskolára. Első fontos szobrászmunkáját, egy Liszt Ferenc-emléktáblát szülővárosa számára készítette. A második világháború után Rosenstingl Antallal állította helyre Sopronban az Orsolyiták templomát, a Szent György-templomot, majd a soproni Káptalan terem és a sopronbánfalvi Mária Magdolna-templom rekonstrukciójában vett részt.

Szülővárosán kívül - amely díszpolgári címmel tüntette ki - Szombathelytől Sárospatakig, Győrtől Szegedig műemléki kőszerkezetek és kőszobrok tucatjait állította helyre kőfaragómester társaival közösen.

Dávid Ferenc elmondta, hogy az alapítvány elkezdte az írásos dokumentumokból, rajzokból, fényképekből álló hagyaték számbavételét, feldolgozását. Az értékes anyagot Szakál Ernő születésének századik évfordulóján, 2013-ban szeretnék az érdeklők elé tárni.

A művészettörténész rámutatott: Szakál Ernő szellemi hagyatéka útmutatóul szolgálhat a restaurátor hallgatók számára a középkori kőfaragók szerkesztési módszereinek megismeréséhez. Ez ügyben a Képzőművészeti Egyetem restaurátor tanszékével működik együtt az alapítvány - jegyezte meg az elnök.

NYUGATMAGYAR.HU - MTI - 2011.07.18. 18:48

Az Egész életen át tartó tanulás program Leonardo da Vinci mobilitási alprogram 2011. évi keretében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) benyújtott „Szakmai tapasztalatcsere a restaurálási gyakorlat terén és restaurálási szakmai irányelvek megfogalmazása a magyarországi gyakorlat számára, valamint a megszerzett tapasztalatok szakoktatásban való felhasználásának előkészítése” című pályázata a támogatásra méltó projektek közé választotta a Tempus Közalapítvány.

A projekt célja a restaurátori tevékenység folyamatának, valamint annak hatósági oldalról való engedélyezésének és felügyeletének megismerése Ausztria, Csehország, Horvátország, Románia, Szlovénia műemléki hivatalaiban, illetve restaurátor műhelyeiben, szem előtt tartva a közös történeti- és kulturális örökség azonos szempontok szerinti kezelésének, valamint a megfogalmazandó restaurálási irányelvekbe történő beépíthetőségének lehetőségét, továbbá a megszerzett szakmai tapasztalatoknak a szakoktatásban való alkalmazásának előkészítését.

Elérendő eredmények:
- újabb ismeretek szerzése,
- szakmai kompetenciák, jártasságok továbbfejlesztése;
- a restaurálási irányelvek megfogalmazása a hazai gyakorlat számára;
- a magyar restaurátorképzés gazdagítása.

A helyszíni és a dokumentálási munka irányelveinek kidolgozásához a legszélesebb hazai szakmai konszenzus szükséges, ezért a projektbe bevont és abban részt vevő intézmények a magyarországi restaurátor szakma és magának a restaurálási munkafolyamatnak közel teljes spektrumát ölelik fel:
- KÖH (hatósági/szakértői szerep)
- Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke (felsőfokú restaurátorképzés)
- Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja (örökség- és műemlékvédelmi kutatás és restaurálás)
- Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (az állami tulajdonban lévő kiemelkedő értékű műemlékek állagmegóvására, helyreállítására és értékelvű hasznosítására létrehozott vagyonkezelő szervezet, egyben megrendelő)
- Magyar Restaurátorok Egyesülete (a restaurátorok szakmai érdekeinek képviselője).

A magyar szakemberek (szakmai tanulmányutanként 6 fő, mindösszesen 30 fő) 2 éves időtartamon belül egyhetes periódusokra látogatnak el az egyes fogadó országokba, ahol a helyszínen ismerik meg
- a szakigazgatási processzust,
- a munka engedélyezése/megkezdése előtt és után benyújtandó dokumentációs anyag tartalmát, technikai minőségét és a
- helyszíni vagy műtermi munka folyamatának szakmai alapelveit és annak lehetséges ellenőrzését.

A projekt időtartama: 2011. június 1. – 2013. május 31.

A projektben részt vevők a tanulmányutakon szerzett tapasztalatok és az útijelentések alapján dolgozzák ki a restaurálási szakmai irányelveket és a szakoktatásban hasznosítandó további releváns elemeket.

A küldő intézmény által kiválasztott német vagy angol nyelven kommunikáló résztvevők számára a KÖH szervezi meg a szakmai tanulmányút technikai részleteit, a fogadó intézmények által biztosított lehetőségek és a magyar résztvevők által megfogalmazott igények lehető legjobb összehangolásával.

A KÖH tartja kapcsolatot a külföldi és a magyar partner intézményekkel, a résztvevőkkel, gondoskodik a szükséges dokumentumok elkészítéséről. A restaurátorok számára az első külföldi partnerintézményben tervezett látogatás előtt (2012 ősze) tájékoztató megbeszélést tart. A program két éve alatt a partnerintézmények számára sajtóanyagokat biztosít és tájékoztatja a szakmai fórumokat a program állásáról.

Koordinátorok:
Horváth Edina
+36 1 225-49-25, edina.horvath@koh.hu
Papp Tímea
+36 1 225-49-24, timea.papp@koh.hu

forrás: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapja
www.koh.hu

1.
Számviteli beszámoló
A Magyar Restaurátorok Egyesülete 2010. évben működéséről
és gazdálkodásáról a számviteli törvénynek és a kapcsolódó előírásoknak megfelelve egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 6 111 ezer Ft,
a saját tőke 6 111 ezer Ft,
ebből tárgyi eszköz 25 ezer Ft,
pénzeszköz 1 570 ezer Ft,
befektetett pénzügyi eszköz 4 516 ezer Ft.

2.
Költségvetési támogatás felhasználása
Tárgyévben Egyesületünk semmilyen állami, vagy önkormányzati támogatásban nem részesült.

3.
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás
Előző évhez képest Egyesületünk mérleg szerinti eredménye +431 ezer Ft. összeggel csökkent. Tekintettel a pályázati lehetőségek csökkenésére, az Egyesület mindig törekszik arra, hogy az adott bevételeket ésszerűen használja fel közhasznú céljainak elérése érdekében de legfőbb célunk a működés biztonságának megőrzése volt. Ezen felül a várható „Restaurátorkamara 2011” évi kiadvány szerkesztésére és egyéb, fontos bel- és külkapcsolatok ápolásának költségeire külön tartalékot képeztünk.

4.
Cél szerinti juttatások kimutatása
Egyesületünk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések továbbra sem történtek.

5.
Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormanyzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke
Tárgyévben Egyesületünk összesen 753 ezer Ft támogatást kapott különböző címen.
Ebből 500 ezer Ft-ot az NKA-tól szakmai program támogatására, I. Bolgár-Magyar Restaurátor Konferencia előkészítésére, útiköltségre és szállásköltségre.

6.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Egyesületünk vezető tisztségviselői és tagjai semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesültek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek.
Az Egyesület tagsága közhasznú munkáját kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzi.

7.
A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló 

7.1.
Közhasznú céljainak elérése érdekében de legfőbb célunk
a működés biztonságának megőrzése volt.
Folyamatosan fejlesztettük honlapunkat, naprakészen rendszereztük tagnyilvántartásunkat, évente figyelemmel kísértük a restaurátor oktatás helyzetét, a múzeumi és műemléki műtárgyvédelem helyzetét, szorgalmaztuk a szakmagyakorlási rendelet megalkotását és közzétételét, képviseltük a szakmai érdekvédelmet lehetőségeink határain belűl. Forster Gyuláról elnevezett díj, Munkácsy Mihály díj és Ferenczy Noémi díj kuratóriumában 1-1 tagot, az NKA Szakmai kollégiumában
2 tagot delegáltunk.

7.2.
Az Egyesület egyik legfontosabb közhasznú tevékenysége
az állandó szakértői szolgálat.
A tagság aktív közreműködése révén igen részletes rálátásunk van a hazai műtárgy és műemlékvédelem egészére, illetve konkrétan pontos ismereteink a restaurátorok tevékenységéről, ezért is tudtuk segíteni a pályakezdő fiatalok munkába juttatását. A Kulturális Örökségvédelmi témában ismeretterjesztő programokat indítottunk, aktív részt vállalva, és így az írott és elektronikus sajtón keresztül is népszerűsítve
szakmánkat bel- és külföldön egyaránt.

7.3.
European Confederation of Conservator/ Restorer Organizations (Európai Konzervátor/ Restaurátor Szervezetek Szövetsége, 70, Coudenberg, 1000 Brüssels, Belgium, E-mail: info@ecco-eu.org)
2009. március 30-31-én Szófiában tartott közgyűlés egyhangúlag megszavazta és rendes tagjává választotta Egyesületünket, ezzel megnyílt az út Magyarország számára is, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az európai helyzetképről az ECCO szakmai irányelveiről, szorgalmazva az oktatás és szakmai rang hivatalos elismerését az Európai Unió tagországaiban.

7.4.
Műhelytitkok sorozatban a MAOE közreműködésével
Mai iparművészet című kiállítás (Budapest, Olof Palme sétány 1.) restaurátor standján posztereket és néhány restaurált művet állítottunk ki, többek között egy 1960-as gyártású restaurált és működőképes motorbiciklit. Célunk volt ezzel bemutatni, hogy
a kortárs alkotások (ipari formatervezés) műértékének helyreállítását is hitelesen, a restaurátor eszközeivel lehet és
kell helyreállítani. Ugyancsak e sorozat keretében „A múzeumok éjszakája” ürügyén nagyszabású restaurátor kiállítást rendeztünk a móri kastély termeiben, mely kiállítást sikerére való tekintettel három hónapig meghosszabították.

7.5.
Műemlékek Restaurálása Magyarországon címmel
az I. Bolgár-Magyar Restaurátor Konferencián az E.C.C.O.-val közös szervezésben poszter bemutatót tartottunk Szófiában.
A konferencia sikerrel járt rövid és hosszú távú együttműködési megállapodást kötöttünk bolgár testvérszervezetekkel.

7.6.
Konferencia–Kiállítás–Közgyűlés
A 2010. évi, háromnapos nemzetközi konferenciánkon, hazai és külföldi restaurátorok közel 30 előadást tartottak a Nemzeti Múzeum dísztermében. A konferencia harmadik napján tartottuk meg az éves közgyűlésünket .

7.7.
2010. októberében az Erdélyi Magyar Restaurátorok XI. Továbbképző Konferenciája társrendezői voltunk ahol poszter bemutatót is tartottunk a restaurálások mesterfogásairól (Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhely).

7.8.
2009. október 28-31 között Nagyszebenben a Szeben Megyei Műemlékfelügyelőség és a Lucian Blaga Egyetem rendezvényén
3 előadást tartottunk restaurátor elméleti és gyakorlati kérdésekről – kőszobrász, grafika és könyvkötészet, valamint középkori szárnyasoltárok témakörben (Conferinta internationale – Patrimoniu cultural german dint Transilvania).

7.9.
Tapasztalt restaurátor kollegák minden esztendőben részt vesznek az egyetemi oktatásban a diplomavédések
alkalmával szakértőként, illetve konzulensként. Évente legalább
2-2 alkalommal restaurátor és művészettörténész egyetemi hallgatóknak térítésmentesen gyakorlattal egybekötött előadásokat tartunk – különösen műtárgy meghatározás és vizsgálat, megelőző konzerválás és gyakorlati konzerváló kezelések, múzeológia, műtárgyvédelem, műemlékvédelem témakörökben.

7.10.
Állami díjban részesült kollegáink:
Szentgyörgyi Edit – Munkácsy Mihály díj,
Mester Éva – Ferenczy Noémi díj,
Brutyó Mária – Forster Gyula díj.

8.
Közhasznú beszámoló és eredménylevezetés
2010. 01. 01-től 2010. 12. 31-ig
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév

A) Végleges pénzbevételek 1838/2201
Tagdíjak 751/1276
Egyéb bevétel 108/7
Támogatás 767/753
Pénzügyi műveletek bevételei 212/165
B) Végleges pénzkiadás 1686/1671
Anyag és árubeszerzés 43/11
Személyi jellegű ráfordítás 0/0
Egyéb működési költség 1643/868
Beruházási kiadások 198/0
Egyéb kiadások 0/792
C) Pénzügyi eredmény tárgyévi változásai -46/530
Vállalkozói tevékenység költsége 0/0
D) Tárgyévi eredmény -46/530
Pénzmozgással nem járó költség helyesbítések -130/99
E) Tárgyévi eredmény -84/431
Adófizetési kötelezettség 0/0
F) Adózott eredmény -84/431
G) Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény -84/431

9.
Egyszerűsített mérleg; fordulónapja 2010. 12. 31.
Adatok ezer Ft-ban Előző év/Tárgyév

A) Befektetett eszközök 4476/4541
Tárgyi eszközök 124/25
Befektetett pénzügyi eszközök 4352/4516
B) Forgóeszközök 1177/1570
Pénzeszközök 1177/1570
Eszközök összesen 5653/6111
C) Saját tőke 5653/6111
Eredménytartalék 5737/5680
Egyszerűsített mérleg szerinti tartalék -84/431
D) Kötelezettségek 0/0
Források összesen 5653/6111

Budapest, 2011. május 24.


Dr. Szentkirályi Miklós sk.
elnök

A társadalombiztosításról szóló törvény 1997. január 1-jén hatályba lépett 54. § (7) bekezdése társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget írt elő a szerzői díjak után. Egyes alkotásokat és felhasználási módokat az a)-g) pontokban foglalt rendelkezés mentesített a járulékfizetési kötelezettség alól. Ebben a felsorolásban szerepel a restaurálás is. (Az Alkotmánybíróság a 36/1997. (VI. 11.) AB határozatával az 54. § (7) bekezdését megsemmisítette a normaszöveg belső ellentmondásai miatt, és 1997. december 13-ig hagyott időt a örvényhozónak az ellentmondások kiküszöbölésére.)

A jogszabály hatálybalépése után vita támadt szakmai körökben arról, hogy a „restaurálás” élvezhet-e szerzői jogi védelmet. A vita lényegében akörül folyt, hogy a „restaurálás” lehet-e önálló, eredeti, sajátos alkotás ?

A vita eldöntéséhez abból kell kiindulni, hogy a „restaurálás” szó tevékenységet jelent. Ugyanúgy, mint az írás, a rajzolás, s festés. Szerzői jogi védelmet csak a tevékenységek eredményeképpen létrejövő önálló, eredeti, sajátos irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás élvezhet.

Azt kell tehát vizsgálni, hogy a „restaurálás” tevékenysége során létrejöhet-e önálló, eredeti, sajátos irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás. Ehhez pedig át kell tekinteni magát a tevékenységet, és azt, hogy mi jön létre annak eredményeként.

A közfelfogás „restaurálás”-nak tekinti azt is, ha egy festményről a rárakódott port és egyéb szennyező anyagokat eltávolítják. Ez a tevékenység szerzői jogi védelem alatt álló művet nem hoz létre.

Azokban az esetekben, amelyekben a restaurátornak a képzőművészeti alkotás eredeti formájában történő helyreállítását kell megoldania, a tevékenység sokrétűvé válik. Az alábbiakban csupán a legfontosabb részfeladatokat ismertetjük.

Állapotleírás
Az állapotleírás foglalja össze a műalkotás azonosító adatait. Rögzíti a kezelés előtti állapotot és az eredeti állapothoz képest bekövetkezett változások helyét, jellemzőit.
Tanulmányozza és rögzíti a változások okait, kiválasztja, mely adatok segítik a kezelés módszerének, mélységének tudományos megfogalmazását és a gyakorlatban jelentkező nehézségek megfontoltabb, tökéletesebb megoldását.

Vizsgálat, kutatás
A vizsgálat meghatározza a tárgy alkotóanyagait, károsodásait, felépítését, tulajdonságait, továbbá az alkotók által használt technikákat. Tanulmányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta fizikai állapotváltozásokat. Vizsgálja az ellenálló képesség növelésének lehetőségeit, de feladata a restaurátori módszerek és anyagok feltérképezése, alkalmazása, továbbfejlesztése is.

Restaurálási terv
A vizsgálati eredmények kiértékelése alapján összeállított tervezet, amely tartalmazza a restaurálásra vonatkozó döntéseket és a kezelésre kiválasztott javaslatokat. Felvázolja a beavatkozás lehetőségeit, várható eredményeit, jelzi az azzal járó kockázatokat. A restaurálási terv figyelme kiterjed a munka minden összetevőjére, a beavatkozások sürgősségére, a restaurálás időtartamára, költségeire, stb.

Konzerválás
A konzerválás célja, hogy a tárgy lényeges elemeinek megváltoztatása nélkül, anyagának, szerkezetének elváltozását – illetve a károsodási folyamatot magát – megszüntesse, illetve lelassítsa.

Feltárás
A feltárás olyan beavatkozás, amely felfedi a műtárgy eredeti jelentését – figyelembe véve az alkotóanyagok elváltozásait. Kritikus a későbbi beavatkozásokkal szemben, javaslatot tesz azok sorsára vonatkozóan.

Helyreállítás
A helyreállítás magában foglal minden olyan eljárást, amely egy sérült, megváltozott, elöregedett, esztétikai megjelenésében eltorzult, többé-kevésbé töredékes tárgyat, az általánosan elfogadott restaurátori módszertan korlátai között, egy korábbi állapotra állít helyre. Legfőbb szempont az eredeti készítésmód, az anyag és a művészi technikák abszolút tisztelete, hiteles megőrzése, és azok bemutatása olyan technikák alkalmazásával, amelyek a legkevésbé változtatják meg a tárgyat – így az alkalmazott anyagok legyenek az eredeti részek sérülése nélkül könnyen és maradéktalanul eltávolíthatók.

Rekonstrukció
Elpusztult művészeti alkotások újrakészítése, amelyet a restauráláshoz hasonlóan alapos dokumentációkra és bizonyítékokra kell alapozni, ezért nem hagyatkozhat puszta feltevésekre.

Dokumentálás
A restaurátori dokumentáció a helyreállítás hitelesítője. Írott és illusztrált adatrögzítés, amely igazolja a beavatkozás szükségességét, leírja folyamatát és tartalmazza a feltárt kultúrtörténeti adatokat, világossá téve, hogy mi az eredeti és mi a későbbi kiegészítés. Részletez minden olyan elemet, amelyet hozzátett, megváltoztatott, vagy eltávolított a beavatkozás.

Restaurált műtárgy
A kezelések végeredménye egy új minőségi kategória, a „restaurált műtárgy” fogalma, amely anyagában megerősített, művészeti értékében megőrzött, történetiségében hiteles, esztétikai megjelenésében zavartalan, ugyanakkor magán viseli a természetes öregedési folyamatok jellemzőit, a használat nyomait, és a restaurátor kézjegyét.

Önmagában ebből az ismertetésből is nyilvánvalóvá válik, hogy bármelyik részfeladat elvégzése során a restaurátor létrehozhat szerzői jogi védelem alatt álló irodalmi, tudományos vagy művészi alkotást. Az irodalmi vagy tudományos mű keletkezhetősége egyértelmű, a művészi alkotás vonatkozásában pedig gondolni kell a szerzői jogi törvénynek az átdolgozásra, feldolgozásra vonatkozó rendelkezéseire. Egyébként, hogy a „restaurálás” a képzőművészet körébe tartozik, bizonyítja az is, hogy ugyanúgy a Képzőművészeti Főiskolán oktatják, mint a képzőművészet többi ágazatát. A restaurálás tehát ugyanolyan alkotói tevékenység lehet, mint a rajzolás, festés, formázás stb. Eredményeképpen pedig szerzői jogi védelem alatt álló mű jöhet létre.


Dr. Batta János
ügyvéd
(Budapest)


Megjelent:

MAGYAR JOG
Magyar Jogász Egylet folyóirata 11
Negyvenedik évfolyam
1997. november

1.
Számviteli beszámoló
A Thesaurus Universalis Alapítvány 2008. Évben gazdálkodásáról a számviteli törvénynek ás a kapcsolódó előírásoknak megfelelően egyszerűsített éves beszámolót állított össze.
A mérleg főösszege 522 ezer Ft, a saját tőke 505 ezer Ft.
A részletes kimutatás jelentésünk 1. Sz. melléklete,
mely áll a mérlegből és a közhasznú szervezeti eredmény kimutatásból.

2.
Költségvetési támogatás felhasználása
Tárgyévben alapítványunk semmilyen állami, vagy önkormányzati támogatást nem kapott.

3.
Vagyonfelhasználással kapcsolatos kimutatás
Az alapítvány pénzügyi tartaléka 6 391 Ft-al csökkent. Minden esztendőben törekedtünk a bevételek fölhasználására, de sajnos ebben a tárgyévben a szervezet bevételei stagnáltak,
így a működés biztonságának megőrzése volt a fontos. A vagyon felhasználását jelentésünk 3. sz. melléklete mutatja be.

4.
Cél szerinti juttatások kimutatása
Alapítványunk nem nyújtott cél szerinti juttatásokat, így ilyen jellegű kifizetések nem történtek.

5.
Központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyimönkormányzattól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke
Alapítványunk a fent felsorolt szervektől a tárgyévben semmilyen támogatást nem kapott.

6.
A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege
Alapítványunk vezető tisztségviselői és munkatársai semmilyen juttatásban, vagy bér jellegű fizetésben nem részesülnek.
A tárgyévben költségtérítési kifizetések sem történtek. Munkatársaink munkájukat kizárólag díjazásmentesen, önkéntes fölajánlásból végzik.

7.
A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló

7.1.
A kulturális örökség védelem területén, különös tekintettel
a Magyarországon köz és magán gyűjteményekben őrzött
az egyetemes szépművészeti ingó emlékek dokumentálása, művészettörténeti szakértői vizsgálata.
Alapítványunk olyan technikai eszközökkel és szakemberekkel rendelkezik melyek lehetővé teszik a hazai köz és magángyűjteményekben őrzött szépművészeti emlékek korszerű dokumentációs feldolgozását. Különös tekintettel a különféle fototechnikai vizsgálatok területén rendelkezünk itthon ritkaságnak számító lehetőségekkel.(ultra violette - lumineszcens, infra, röntgen és digitális mikroszkopikus fototechnikák területén). A speciális felkészültséget igénylő dokumentációs technikák alkalmazása nagyban segíti a műalkotások korszerű dokumentálását és művészettörténeti meghatározásukat. Számos hazai gyűjtemény munkáját segítettük térítésmentes műtárgyvizsgálatokkal, dokumentációjuk elkészítésével. Jelentős szakmai segítséget nyújtottunk az Egri Képtár szakkatalógusának megjelentetésében.
A tárgyévben az Egri Képtár számára 26 műtárgyfotót készítettünk, a Szépművészeti Múzeum számára 46 műtárgy vizsgálatát végeztük el térítésmentesen 585 ezer Ft értékben. Kilenc hazai magángyűjtemény számára 39 műtárgy dokumentációját készítettük el térítésmentesen 290 ezer Ft értékben.

7.2.
Kulturális örökségvédelmi Ismeretterjesztő programok művészettörténeti szakértői munkájának térítésmentes végzése
Alapítványunk szakemberei elsődleges feladatuknak tekintik
a kulturális örökségvédelem fontosságának népszerűsítését. Ingyenesen végzett szakértői munkákkal támogattuk a Spektrum Televízó 14 részes Art of Heist c. művészettörténeti ismeretterjesztő filmsorozatát. Ismeretterjesztő előadásokat tartottunk a Szépművészeti Múzeum baráti körének rendezvényein és az önkéntes program résztvevőinek a korszerű műtárgy meghatározási módszerekről.

7.3.
Az egyetemes művészettörténeti emlékek komplex művészettörténeti tudományos vizsgálati módszereinek fejlesztése és oktatása
Alapítványunk szakemberei részt vettek az EUREKA-program keretében több egyetem (a varsói, a veszprémi és a pécsi egyetem fizika tanszékeinek munkatársaival) kutatóival közösen a lézertechnológiák restaurálási módszereinek fejlesztésében és kutatásában.
Tapasztalatainkat minden esztendőben művészettörténet szakos egyetemi hallgatóknak (ELTE, Pázmány Péter Egyetem) műtárgy meghatározási demonstrációkon, előadásokon oktatjuk térítésmentesen.

7.4.
A kulturális örökségvédelem területén a korszerű műtárgyvizsgálati technológiák alkalmazásával készült dokumentációk archiválásában való közreműködés és segítségnyújtás.
Vidéki közgyűjtemények munkatársai (Egri Dobó István Vármúzeum, Pécsi Janus Pannonius Múzeum, Tápiószelei Blaskovitsh Gyűjtemény), valamint hazai magángyűjtők számára a korszerű műtárgyvizsgálati módszerek alkalmazásával készült dokumentációk archiválásában nyújtottunk segítséget. Közreműködtünk a Szépművészeti Múzeum Kulturális Örökség Kutató és Dokumentációs Osztályának, valamint a Magyar Restaurátor Kamara műtárgy-archiválási munkájában. Folyamatosan segítjük az ORFK Műkincs alosztályának és a BRFK, műtárgyakkal foglalkozó munkatársainak munkáját szakértői közreműködésünkkel.

7.5.
Magyarországi köz- és magángyűjtemények, és gyűjtők szakmai támogatása, szakértői munkával.
Számos hazai köz- és magán gyűjtő, valamint műkereskedő kéri alapítványunk közreműködését műtárgyak szakértői munkájában. Az esztendő egyik legfontosabb ilyen közreműködése volt a Pécsi Janus Pannonius Múzeum számára, Pécs város megyei jogú önkormányzatának felkérésére végzett szakértői munka 300 ezer Ft értékben. E munkánk nagymértékben hozzájárult, hogy a pécsi múzeum tulajdonába került az a közel negyven darabból álló barokk művészeti anyag melyet korábban „Uralkodók, szentek és amatőrök” címmel kiállításon mutattak be alapítványunk támogatásával. A szakértői munka díját fölajánlottuk a múzeum gyűjteményének gyarapítására. Egy betöréses rablás után részletes dokumentáció díjmentes elkészítésével segítettük egy jelentős fővárosi magángyűjtemény integritásának helyreállítását.

Budapest, 2009. március 9.

Lengyel László
elnök


Záradék:
E közhasznúsági jelentést a Thesaurus Universalis Alapítvány Kuratóriuma 2008. 12.09. ülésén elfogadta.

 

– restauráló tevékenység
a TEÁOR’08 90.03 Alkotóművészet szakágazatába, a TESZOR’08 90.03.11 Szerzők, zeneszerzők, szobrászok és egyéb művészek tevékenysége (kivéve előadóművészeké) tételébe tartozik. A tartalmi meghatározásban az szerepel, hogy itt művészeti alkotások restauráló tevékenységéről van szó. Levelük alapján ezt kiegészítjük a „muzeális értékek és védett kulturális javak restaurálásá”-val. A hamarosan megjelenő Szakmakód 2008-ban javaslatuk szerint pontosítottuk a megnevezést, és tevékenységük a 900304 Képzőművészeti alkotások és védett kulturális javak restaurálása tételbe tartozik.

– a TEÁOR és a TESZOR megkülönbözteti
a restaurálás és az állag megőrzés, konzerválás fogalmát, és ez utóbbit a múzeumi tevékenységek közé sorolja. Ezen nem tudunk változtatni. Tehát a restaurátorok ilyen irámyú tevékenysége a továbbiakban a TEÁOR’08 91.02 Múzeumi tevékenység szakágazatba, a TESZOR’08 91.02.10 Múzeum működtetése tételbe tartozik. A Szakmakód jegyzék soron következő 2008 évi módosításába új tételként bevezetjük a 910202 Képzőművészeti alkotások és védett kulturális javak állagmegőrzése, konzerválása tételt.

Felhívjuk figyelmüket, hogy 2008-ban még az SZJ’03-at kell alkalmazni a számlázásban.

Tevékenységük besorolása az SZJ’03 szerint:
– restaurálás 92.31.22 Alkotótevékenység
– konzerválás 92.52.11.1 Múzeumi szolgáltatás

Budapest, 2008. március 18.

A tagságnak lehetőséget biztosítunk, hogy a szerveren elhelyezze szakmai munkásságának részletes bemutatását egy személyes oldalon, melyet a tagnévsorból lehet elérni. Az adatokat az interneten keresztül is fel lehet tölteni, de akinek erre nincs módja, az Egyesület segítségét is kérheti.

A Bejelentkezéshez jelenleg a Felhasználónév és a Jelszó egyaránt a kamarai tagsági szám (mindkét ablakba ugyanezt kell beírni). Kérünk mindenkit, hogy mielőbb változtassa meg!

Tisztelt Kollégák!

A kamarai portál funkcióbővítésének eredményeként a program az egyesületi tagok neveit már önálló link-ként kezeli. Ez azt jelenti, hogy a tagnévsorban szereplő valamennyi kolléga neve olyan „aktiv mező”, amelyre való kattintással az ilettő restaurátor mappája közvetlenül megnyitható. (A funkció csak a feltöltött, aktív mappák esetében működik!)

Kérünk ezért mindenkit, hogy aki 2006. július 31. előtt töltött fel utoljára munkákat a honlapra, a „szerzőtársak” rovatot ismételten töltse ki – ez kell ahhoz, hogy a program itt is a kívánt funkcionalitás szerint működjön.

A 2006. július 31. után feltöltött munkák esetében a funkció szerinti működés automatikusan biztosított.

 

Üdvözlettel: admin

Ezek közül a lényegesebbek:

• Hírek elhelyezésének lehetősége
• Üzeneteket a tagok is hozhatnak létre
• A portálon regisztrált tagok bemutatkozó anyagait és a szakmai munkásságukat PDF formátumú dokumentumban is letölthetik a látogatók
• Lehetőség van a publikációk felbontására:
  • Saját publikációk
  • Publikációk a restaurátorról
  • Filmek
• A Restaurálási munkáknál az Orgona restaurátorok kisebb méretű hangfájlokat is elhelyezhetnek
• Sok kis lépést tettünk, hogy a portál böngészőktől függetlenül azonos módon kezelje a funkciókat, jelenítse meg a felületeket.

Reméljük a portál továbbra is hasznos támasza lesz az Egyesület tevékenységének.

A portál fejlesztői