Nyomtatható verzió

1. Általános rendelkezések

1.1. Elnevezés: Magyar Restaurátorok Egyesülete
(a továbbiakban: Egyesület)
Angolul: Association of Hungarian Restorers

1.2. Székhely: H-1054 Budapest, Báthory u. 10.

1.3. Jelvény:

1. jelvénye

2. hivatalos pecsétje: körbélyegzőben felirat „Magyar Restaurátorok Egyesülete”

1.4. Működési terület rendeltetés, közhasznú tevékenységek

1.4.1. Az Egyesület a restaurálási-konzerválási feladatok elvégzésére képzettségüknél, gyakorlatuknál és magatartásuknál fogva alkalmas személyek, a hivatásos restaurátorok önkéntességi elvén működő szakmai érdekképviselete és önkormányzata Magyarországon.

1.4.2. Az Egyesület önálló jogi személy, mely a jelen alapszabály és annak függelékei: az Etikai Kódex (1.sz.) és a Restaurátor-szakértő, minősítési eljárás, nyilvántartás, valamint a Szakértői bírálat általános rendje (2.sz.), valamint a Muzeális és műemléki értékű orgonák megőrzésének és használatának alapelvei (3.sz.) a továbbiakban együtt: Alapszabály alapján, továbbá a vonatkozó jogszabályok (múzeumi és műemléki törvény) rendelkezései szerint a restaurátori hivatás erkölcsi tekintélye és kulturális örökségünk történeti - művészeti értékei helyreállításának szakszerűsége felett őrködik.

1.4.3. Az Egyesület tagjai szakmagyakorlását szabályozza, jog- és szabályszerű műkö dését felügyeli, ellenőrzi. Tagjai felett a törvény korlátai között fegyelmi jogkört gyakorol.

1.4.4. A restaurátorok szakmai, erkölcsi és anyagi érdekeit képviseli, érdekeit a tulajdonosi érdekkel és a közérdekkel folyamatosan egyezteti, alkotó tevékenységük jogvédelmét megszervezi, de nem zárja ki, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból.

1.4.5. Az Egyesület közhasznú tevékenységei:

tudományos tevékenység, kutatás (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 3.)

kulturális tevékenység (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 5.)

kulturális örökség megóvása (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 6.)

műemlékvédelem (1997. évi. CLVI tv. 26. §. c. pont 7.)

1.5. Fogalom meghatározások

1.5.1. Restaurátorok azok a szakemberek, akik a restaurátori-konzervátori feladatok biztonságos végzéséhez nélkülözhetetlen művészi, technikai, módszertani és tudományos képzésben részesültek. Tanulmányaik befejeztével oklevelet sze- reztek, ez jogosítja őket arra, hogy hivatásszerű működésük során vizsgálatokat végezzenek, és indokolt beavatkozásokat hajtsanak végre műalkotásokon/ tárgyakon, melyekért különös felelősséggel tartoznak.

1.5.2. A restaurátorok felelőssége abban rejlik, hogy beavatkozásaikat eredeti műveken hajtják végre, melyek a múlt szellemi, vallási és művészeti életének kifejezői, gyakran egy történelmi kor/szituáció dokumentumai, függetlenül attól, hogy művészeti szempontból rendkívüliek-e vagy csak egyszerűen a min den napi élet tárgyai. E tárgyak dokumentumértéke a művészettörténet, régészet, néprajz és más tudományágak munkájának alapja. Ezek a tudományszakok nagymértékben függenek a tárgyak elemzésétől és interpretálásától, ezért eredetiségüknek és megjelenésüknek különös jelentősége van.

1.5.3. A restaurátorok hivatásukat gondosan körülhatárolják más foglalkozásokhoz képest, melyek tisztán tudományos, technikai vagy/és művészeti jellegűek. Ennek alapvető lényege, hogy tevékenységük során nem teremtenek új tárgyat/ alkotást, hanem meglévő, életútjuk különböző állapotaiban fennmaradt tárgyak/alkotások célirányos kezelésével új minőségű kulturális értéket teremte nek, biztosítva egyúttal továbbélésüket.

1.5.4. A restaurátorok a műtárgy/műemlékvédelemben érdekelt társtudományok szak embereinek közreműködésével valósítják meg feladataikat. Ez a közre műkö dés annak érdekében szükséges, hogy a beavatkozásokat előzze meg alapos történeti és természettudományos diagnosztikai vizsgálat, mely hozzájárul a szak szerű konzerválás és a hiteles helyreállítás megvalósításához. A restaurátor feladata, hogy ezt a közreműködést szükség szerint és kellő időben megvalósítsa, kérdéseit szakszerűen tegye fel, és helyesen értelmezze a választ is. Aki képzettség hiányában képtelen ezt a közreműködést megvalósítani, vagy érdektelenség miatt elmulasztja, arra nem lehet a felelősségteljes be avatkozást rábízni.

1.5.5. A történeti-művészeti jelentőségű tárgyak/alkotások nyilvántartásáról és védelméről erre kijelölt és felhatalmazott - állami intézmények - gondoskodnak a törvényadta lehetőségeken belül, tulajdonjogtól függetlenül. Hatáskörük a restaurátorok tevékenységére közvetlenül nem, csak szerződéses jogviszony esetében terjed ki.

1.5.6. A restaurátorok munkájuk során közvetlen kapcsolatot létesítenek az alkotások/ tárgyak anyagával, ezen ellenőrizni tudják a kezelés eredményeit is. Ezért feladatuk meghatározni azok állapotát, hogy milyen beavatkozás szükséges, és mi felesleges, mi emeli ki eredeti értékeit, és mi az, ami káros számára. Ezen információk átadása elősegíti a tulajdonos/megrendelő illetve a műtárgy/ műemlék védelemben közreműködő tudományos kutatók, hatóságok/hivatalok és szakértők döntéseit a művek megőrzésével kapcsolatban Ezek ismeretében a restaurátorok tesznek javaslatot arra, hogy milyen munka- folyamatot engednek át egyéb képzettségű szakembereknek egy hatékony munkamegosztás és a tevékenység gazdaságos - biztonságos művelése érdekében.

1.5.7. A restaurátorok hivatásukat múzeumokban, műemléki szervezetekben, vállalkozásokban, gazdasági társaságokban vagy/és önállóan, saját jogon gyakorolják.

1.5.8. A restaurátorok feladatkörébe tartoznak a múzeumi műtárgyak, védett kulturáis javak, valamint egyházi és világi rendeltetésű művek, műemléki-történeti jelentőségű berendezések, iparművészeti emlékek és tárgyak, szob rászati alkotások restaurálása, illetve az építészeti helyreállításokkal kapcsolatos épület szobrászati, épületdíszítményi és kőépítészeti emlékek konzer válása, restaurálása, továbbá az önálló műemléki - művészeti értékkel rendelkező falfestmények, mozaikok, sgraffittók, vakolatok stb., valamint régészeti leletek, néprajzi tárgyi emlékek, könyvészeti-levéltári anyagok restaurálása.

1.5.9. A restaurátori tevékenység sajátossága, hogy elmélete és gyakorlata - a kutatás-tervezés-kivitelezés - együttesen és szét nem választhatóan képezik a restaurátor feladatát a következő meghatározások szerint:

a) A restaurátori beavatkozások elméleti előkészítését és tudományos megfogalmazását a restaurátori műleírás foglalja össze, amely elősegíti a helyreállítás módszerének tudatos megválasztását, a gyakorlatban jelentkező nehézségek megfontoltabb, tökéletesebb megoldását, figyelembe véve a restaurálási igény és a gazdaságosság egyensúlyát - az anyagi és szellemi ráfordítás arányosságát.

b) Állagmegóvás alatt a műalkotások környezetének ellenőrzését, vagy/és szerkezetük helyreállítását biztosító kezelését értjük, lehetővé téve, hogy változatlan állapotban őrződjenek meg. A beavatkozások a tárgy szubsztanciáját nem érintik.

c) Technikai vizsgálat meghatározza a restaurálandó tárgy alkotó anyagait, felépítését, tulajdonságait, az alkotók által használt technikákat. Tanul mányozza és elkülöníti a természetes folyamatok, a véletlen, a használat és a szándékos beavatkozások okozta anyagi romlásokat és esztétikai változásokat. Vizsgálja az ellenálló képesség és szilárdság növelésének lehetőségeit.

d) A konzerválás tulajdonképpen technikai vizsgálatból, állagmegóvásból és magából a konzerválás-restaurálásból áll. Célja, hogy a műalkotás/tárgy anyagainak, szerkezetének elváltozását, károsodási folyamatát megszüntesse, illetve lelassítsa. A beavatkozás részben visszafordíthatatlan.

e) A feltárás olyan beavatkozási folyamat, mely napvilágra hozza a tárgy/ alkotás eredeti jelentését. Egyúttal meghatározza az alkotóanyagok elváltozásait, kritikusan értelmezi a későbbi beavatkozások értékét és javaslatot tesz annak sorsára vonatkozóan is. A beavatkozás visszafordíthatatlan.

f) Az esztétikai helyreállítás olyan beavatkozási folyamat, mely a károsodott alkotáshoz/tárgyhoz a - tudományosan meghatározott és elfogadott mód szerek valamelyikét alkalmazva - hozzátesz olyan elemeket, melyek hozzájárulnak a fenn maradt eredeti zavartalan megjelenéséhez, vagy eredeti jelentésének/értékének jobb megértését szolgálja. A beavatkozás általában vissza fordítható.

g) Restaurátori dokumentáció a helyreállítás hitelesítője. Tartalma írott és ábrázolt adatrögzítés, amely igazolja a beavatkozás szükségességét, leírja folyamatát, és tartalmazza a feltárt kultúrtörténeti adatokat, világossá téve, hogy mi az eredeti, és mi a későbbi kiegészítés. Részletez minden olyan elemet, melyet a beavatkozás hozzátett, megváltoztatott, vagy eltávolított.

h) A helyreállítás végeredménye új minőségi kategória, a ,,restaurált műtárgy fogalma, amely anyagában megerősített, művészeti értékében megőrzött, történetiségében hiteles, esztétikai megjelenésében zavartalan, ugyanakkor magán viseli a természetes öregedési folyamatok jellemzőit és a használat nyomait és a restaurátor kézjegyét.

1.5.10. A restaurátor munkája során szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi alkotást hoz létre.

1.5.1.1. A műalkotások tökéletesség illúzióját keltő felújítása, bizonytalan célzatú javítása, vagy utánzattal való helyettesítése nem tartozik szorosan a restaurálás fogalomkörébe, mivel nem szándéka bemutatni az eredetit, hanem annak csak reprodukálására törekszik. Feladata fizikailag rekonstruálni azt, ami már nem létezik, vagy amit már nem lehet vagy nem érdemes megmenteni. Az ilyen jellegű feladat megoldásánál a restaurátor tapasztalata és útmutatása hasznos lehet.

1.6. A működés törvényességi alapja

1.6.1. Az Egyesület a Kamarai Törvény* keretei között az Alapszabály, az Ügyrend és az Egyesület egyéb szabályzati előírásainak megfelelően működik.

1.6.2. A törvényesség felügyeletét az Ügyészség látja el.

1.7. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat (azaz pártpolitikai tevékenységben nem vesz részt, továbbá országgyűlési képviselői és önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat), szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap és azoknak támogatást nem nyújt, s a felsoroltakat a jövőre nézve is kizárja.